1.§
Az egyesület neve és rövidítése: ORSZÁGOS TERRIER KLUB (OTK)
Az egyesület neve angolul:
Székhelye: 1051.Budapest, Mérleg u.7.
Az egyesület e-mail címe: bakonyig@t-online.hu
Az egyesület honlapja: http://otkweb1.extra.hu/
Az egyesület online nevezési felülete: http://www.terrierklub.hu/
Pecsétje: körpecsét alakulási dátummal, kiírás ORSZÁGOS TERRIER KLUB MKSZ. figura két egymással szemben ülő terrier. Kis pecsét figura ugyanaz, kiírás felül OTK, alul MKSZ. Embléma: ugyanaz, mint a nagy pecsét.
Alapítási éve:1987
Bankszámlaszáma:OTP:11712004-20234131
A jogi személyt létesítő személyek neve lakcíme (1.sz. melléklet)
A jogi személy első vezető tisztségviselője neve címe (1.sz. melléklet)
A jogi személy első vezető tisztségviselőinek(elnökségének) neve címe (1.sz. melléklet)
Tagjegyzék: (jelenlegi tagok) (2. sz. melléklet)
Jelenlegi vezető tisztségviselők 3.sz. melléklet)
Az első Felügyelő bizottsági tagok neve, címe (4.sz. melléklet)
Figyelemmel a Ptk 3:67 § (2) és 3:5. f. d) pontra egyesületet létesítő személyek nevét, jelenlegi tagjainak nevét valamint azok lakóhelyét, székhelyét, a vezető tisztségviselők fenti adatait az alapszabály 1.-4 számú mellékletében zártan kezeli.
Az egyesület vezető tisztségviselőjének neve a civil szervezetek névjegyzékében http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke szerepel, egyéb adata nem nyilvános.
A változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettes köteles.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
2.§
Az Országos Terrier Klub a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartásba vett országos hatáskörű egyesület.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ptk 3:63. § (3)
3.§
Az Országos Terrier Klub alapító tagja a Magyar Kutyások Szövetségének. Tagsága fennállása alatt betartja az MKSZ szabályzatait, vonatkoznak rá az MKSZ által kötött megállapodások és aktusok .Ennélfogva teljes mértékben vonatkozik rá az MKSZ és a MEOE között 1998.02.02.-én megkötött megállapodás, melynek megnevezése EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS PARTNERI KAPCSOLATRA”. Az OTK irataiban használhatja az „ORSZÁGOS TERRIER KLUB, a MAGYAR KUTYÁSOK SZÖVETSÉGE (MKSZ),MINT A MEOE (FCI)szerződéses partnere tagszervezete” megjelölést, amennyiben az éves MKSZ tagdíjat felhívásra befizette. (A szerződés módosult 2009.03. 25.-én)
4.§
Az egyesülethez tartozó fajták tenyésztése, kiképzése ,az állatvédelem támogatása, egyéb humánus célok támogatása a klubtagok szakmai képzése, továbbképzése, érdekvédelme, kapcsolatteremtés hasonló célkitűzésű hazai és külföldi szervezetekkel.
FELADATA:CAC és Klub kiállítások,tenyésszemlék,munkaversenyek,kiképzés,ringdresszura,agility és más rendezvények szervezése. Klubnapok előadások tartása, jog és érdekvédelem, alom és utódellenőrzés megvalósítása,fajtánként genetikai bázis megteremtése, genetikai nyilvántartás vezetése, részvétel más szervezetek rendezvényein. Felkérés alapján vezeti FCI által el nem ismert ebfajták törzskönyvét. Felkérésre KLUB törzskönyvet vezet bármely ebfajtára , melyet megállapodás alapján fogad el más szervezet. Az egyesület jogosult saját körben díjazásokat kiadni (ÉVGYŐZTES ,KLUBCHAMPION stb) melyet megállapodás alapján fogad el más szervezet. Az egyesület éves tervet készít és azt a közgyűléssel jóváhagyatja .Az egyesület szabályzatait úgyszintén a közgyűlés hagyja jóvá . Az OTK szabályzatai nem lehetnek ellentétesek az MKSZ és az FCI szabályzataival.
Egyesülethez tartozó fajta: elsősorban az FCI III. fajtacsoport, továbbá minden olyan kutyafajta, amelyiknek nincs önálló fajtaklubja az MKSZ-en belül.
5.§
Az egyesület tagjai lehetnek (bármely fajtatiszta vagy fajta nélküli kutyát tartó, tenyésztő, vagy kedvelő)természetes személyek, és ha elfogadják az alapszabályban leírt célkitűzéseket és alapszabályban meghatározott kizáró ok nincs ellenük és fizetik az éves tagdíjat.
6.§
A tagsági viszony keletkezésének időpontja: alapító tagok esetében az alakuló közgyűlés napja, további tagok esetében a nyilvántartásba vétel napja. A magánszemély tag felvételi kérelmét az egyesület elnökének küldi meg ,tagdíját az egyesület bankszámlájára utalja , vagy székhelyén fizeti be. A tagot a tagdíj befizetése után lehet nyilvántartásba venni. A tagok minden évben sorszámozott tagkönyvet kapnak. A tagkönyv tartalmazza az OTK és az MKSZ emblémáját, az OTK pontos címét, a tagnyilvántartás számát. A tag nevét, címét a belépés keltét a kutyafajtát. Az érvényességi évet, az OTK kis pecsétjét, az elnök aláírását, a tagdíj befizetésének az időpontját. Elutasítási ok különösen a felvételi kérelem vonatkozásában ha a kérelmező megelőzően olyan MKSZ tagszervezet tagja volt, melynek tagsági viszonya kiválással, vagy kirekesztéssel szűnt meg ,továbbá, ha a kérelmező korábban bárhol a 9.§.-ba ütköző magatartást tanúsított.
A tag felvételéről az egyesület elnöke jogosult dönteni.
7.§
Tagsági viszony megszűnésének esetei
7/1 a tag kilépésével. A kilépésről írásban kell nyilatkozni, azt az elnöknek kell címezni . A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.
7/2a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; A tagdíj tárgyév első napjától esedékes, a tagság tagdíjhátralék miatt akkor mondható fel , ha az Elnök azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Amennyiben a tárgyévi tagdíjat a tag nem fizeti be, erre tárgyév december 01-től , a következő év január 15-ig 8 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani és amennyiben a határidőn belül a tagdíj befizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy a tagságot megszüntető határozatot kell hozni és a tagot törölni a tagok sorából. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, azt a törvényszék előtt lehet megtámadni. A felmondást követően a tag bármikor újra kérheti felvételét az egyesületbe a 6.§-ban leírtak szerint.
A tagsági jogviszony felmondásáról az egyesület elnöke jogosult dönteni.
A felszólító levelet és tagságot megszüntető határozatot- a felmondást- a klub írásban, igazolható módon küldi meg a tagdíj befizetésével késedelmeskedőnek.Elektronikus kézbesítés esetén igazolható módnak a visszaigazolható elektronikus levél minősül.
A levél postára adását a klub a posta által a feladott levelek számát tartalmazó számlával, illetve az e-mail kinyomtatásával igazolhatja. Vita esetén a tagot terheli annak bizonyítása, hogy az értesítést, vagy határozatot nem kapta meg. Akinek az értesítő levele visszajön , annak még egyszer ki kell küldeni és a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Az egyesületi tagsággal járó szolgáltatások csak befizetett tagdíj ellenében illetik meg a tagot. Az FCI jogú szolgáltatás csak a mindenkori MEOE(SZ) tagsággal azonos összegű tagdíj fizetése esetén. (Ld. MEOE-MKSZ szerződés) Az FCI jogú szolgáltatással azonos összegű tagdíjat fizetnek azok, akik az „Év kutyája” versenyben részt kívánnak venni. A tagdíj tárgyév első napjától esedékes, a kedvezményes tagdíj bármikor kiegészíthető az FCI jogú szolgáltatás igénybe vételére feljogosító összegre.
Az alapszabály elfogadásakor az éves tagdíj összege: FCI jogú szolgáltatással, illetve „Év kutyája ” versenyen való részvétel esetén: 9000 ft/év
FCI jogú szolgáltatás nélkül: 4000 ft/év
Nyugdíjas, diák, családtag: 2300 ft/év. (FCI jogú szolgáltatás kiállítás, tenyésszemle és el nem ismert fajták esetén törzskönyvezési szolgáltatás és „Év kutyája” versenyen való részvételi jog nélkül.)
Külföldi tag FCI jogú szolgáltatással 18.000 Ft./ év
Külföldi tag FCI jogú szolgáltatás nélkül, törzskönyvezési szolgáltatással Év kutyája versenyen való részvételi joggal 12.000 Ft./év (Ld. 8.§ g)
Külföldi tag FCI jogú szolgáltatás és Év kutyája versenyen való részvételi jog nélkül 4000 ft.
Az FCI jogú szolgáltatásnak megfelelő tagdíjak addig érvényesek , míg bíróság jogerős ítélettel a MEOE-MKSZ között létrejött szerződést meg nem szünteti, vagy az a szerződésben leírt módon meg nem szűnik. A szerződésbe foglalt szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatban a 2013 évi V. (Ptk) szerződéssel kapcsolatos szabályai az irányadók.
7/3 a tag kizárásával;
A tagság megszűnik, ha a tagot első fokon a Fegyelmi Bizottságként eljáró Elnökség , fellebbezés esetén másodfokon a közgyűlés az egyesületből kizárja.
A tagot az egyesületből ki lehet zárni, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési/elnökségi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén .
A Fegyelmi Bizottságként eljáró Elnökség elsőfokon , a közgyűlés másodfokon – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ezzel kapcsolatos szabályozást és az egyéb fegyelmi vétségeket és következményeket az Alapszabály fegyelmi szabályzat tartalmazza. (Ld. IX. fejezet)
A tagot az egyesületből jogerős döntéssel kizárni csak a közgyűlés által elfogadott e szabályzatba foglalt meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet.
A tagot az egyesület elnöke írásban, igazolható módon értesíti a kizárási eljárás megindításáról. Szükség esetén, különösen az ügy bonyolultságára tekintettel a fegyelmi eljárást lefolytató szervek több ülésen is dönthet a kizáró határozat elfogadásáról. A fegyelmi szervek biztosítják az érintett tag számára a védekezés lehetőségét, amely alapján személyesen nyilatkozatot tehet a fegyelmi szervek előtt , bizonyítási eszközzel élhet (pl. tanú meghallgatását javasolhatja, okiratot mutathat be), írásbeli beadványt nyújthat be, jogi képviselőt vehet igénybe. A jogerős kizáró határozatot, annak elfogadását követő 8 napon belül az elnök írásban, ajánlott tértivevényes levélküldemény útján vagy az átvételt igazolható egyéb módon kézbesíti a kizárással érintett tagnak. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
7/4 a tag halálával mely esetben a tagot a nyilvántartásból a tudomásszerzéssel egyidejűleg törölni kell.
7/5 az egyesület megszűnésével
8.§ A TAGOK JOGAI:
a) Vezető tisztségviselővé csak olyan természetes személy választható aki az Egyesületnek tagja és az alábbi követelményeknek megfelel.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Fegyelmi büntetés esetén az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
b) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
Az egyesület tagja részt vehet a civil szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és az a) pontba foglalt korlátozásokkal választható a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerveibe.
c) Tag csak személyesen gyakorolhatja tagsági jogait. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
d) Indokoltan távollévő személy tisztségre választható, ha előzetesen írásban jelzi, hogy a jelölést elfogadja.
e) Tagok abban az esetben jogosultak MEOE és MKSZ között 1998.02.02-én megkötött és 2009 03.25.-én módosított szerződésben rögzített kedvezményeket igénybe venni, ha az erre feljogosító, a MEOE-vagy más nevű jogutódja- mindenkori tagdíjával azonos tagdíjat fizetik Ezek a kedvezmények a jelenleg hatályos szerződés szerint következők: MKSZ és MEOE rendezvényen a rendező szervezet tagjaival azonos díjazás mellett részt venni. A MEOE törzskönyvezéssel kapcsolatos szolgáltatásait saját taggal azonos feltételek mellett igénybe venni. Az MKSZ és tagszervezetei rendezvényein szerzett eredményeit a MEOE elismeri, az utódok származási lapjára felvezeti. Az MKSZ Champion Bk.HCH. kutyájával MEOE CAC, KLUB CHAMPION és tájjellegű kiállításokon részt vehet. A szerződéssel szerzett jogok gyakorlására a 2013 évi V. törvény (Ptk. szabályai az irányadók, ide értve a szerződésszegés és lehetetlenülés eseteit is.
f) Valamennyi egyéb, a közgyűlés által elfogadott tagdíjtarifa mellett jogosult védelmet kérni, más szervezet, vagy annak tagjától eredő súlyos és alaptalan támadás esetén. Jogosult igénybe venni a tagszervezet reklámját abban az esetben, ha az eladásra szánt kutya, vagy alom a reklám tartalmának megfelelő minőségű. Jogosult rendszeres tájékoztatásra. Jogosult jog és érdekvédelemre.
g) Külföldi állampolgár tag, ha FCI jogú szolgáltatást nem vesz igénybe, de törzskönyvezési szolgáltatást igen a tagdíjon kívül négy 1 000 g-ig terjedő tarifájú levélpostai küldemény átlagárát kötelesek megfizetni.
Magyarázat : külföldi tagjaink, többnyire valamely FCI által el nem ismert ebfajta törzskönyveztetése céljából léptek az OTK-ba. Ezért a nekik küldött levelek jelentős költséget okoznak, miután súlyuk is jelentős, tekintettel arra, hogy az OTK a gyűrődés elkerülése érdekében azokat kemény fedelű dossziéba csomagolja.
h) Tagot nem érhet hátrány jogszabályba nem ütköző vélemény nyilvánításért.
i) Alapszabályban kell rögzíteni minden újabb jogosultságot amit az egyesület tagjai számára megszerez.
9.§ TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI:
a) Az FCI az MKSZ és az OTK szabályzataiban leírtakat továbbá a határozatokat ,megállapodásokat betartani, az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni .
b) A közgyűlés által jóváhagyott tagdíjat befizetni.
c) Tag nem vehet részt az MKSZ, és tagszervezetei, továbbá az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet vagy személy elleni rosszhiszemű tevékenységben. Tag az egyesület elnökéhez köteles fordulni a konfliktushelyzet megoldása érdekében.
d) Tagok kötelesek egymással kulturáltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.
e) Tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
f) Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként nézőként.
g) Tilos származási lappal ,vagy bármely irattal visszaélni.
h) Köteles kutyáit kulturáltan tartani.
i) Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem a tulajdonos rendelésére szállítja.
j) Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.
k) Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát. Nem okozhat szándékosan felesleges költséget.
l) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.(Ptk 3.66 (2)
m) Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a kutyát nem a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek megfelelő módon tartani, tenyészteni. Tilos az állatot akár az Átvt. akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni.
n) Tag nem tanúsíthat alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást
o) Tag köteles betartani a kutya vásárlás, csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit
p) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása a Ptk 3:70 alapján kizáró ok
Az Egyesület szervei a Közgyűlés, , Elnökség az Elnök, az Elnökhelyettes Elnökségi tag ,Felügyelő Bizottság Elnök és két tag akik az egyesület tisztségviselői.
Az egyesület tagjai jogosultak szakmai tevékenység végzésére fajtatagozatokat létrehozni.
10.§. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége , az Egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, a tag jogosult szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlésen az Elnök vagy az Elnökség által meghívott személyek tanácskozási joggal reszt vehetnek a közgyűlés nem nyilvános.
A Közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza.
A közgyűlés helye, vagy az egyesület székhelye, vagy más a meghívóban pontosan megjelölt a közgyűlés lebonyolítására alkalmas helyiség.
A Közgyűlés jellegét tekintve rendes és rendkívüli lehet.
A) Közgyűlés összehívása
a) Rendes, beszámoló közgyűlést az Egyesület évente egyszer hív össze, a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt.
b)Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az alábbi esetekben:
b /1a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.
b/ 2 az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, illetve, ha az elnökség taglétszáma három fő alá csökken akkor az elnök, ha ő érintett akkor az elnökhelyettes , végső esetben a megmaradt elnökségi tag, összehívja a tisztújító közgyűlést.
b /3 Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A „b /3 a) b) c) „ pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
d)a Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Törvényszék elrendeli.
e) ha fegyelmi ügyet kell elbírálni
B) A közgyűlés összehívásának szabályai
A Közgyűlést az elnök , hívja össze. Az Elnök halála, lemondása, vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén, a közgyűlést az Elnökhelyettes , hívja össze.
Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok tizennégy nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és a meghívó az alábbiakat tartalmazza:
A közgyűlés összehívása írásban igazolható módon történik. Elektronikus kézbesítés esetén igazolható módnak a visszaigazolható elektronikus levél minősül.
C )Közgyűlési meghívó tartalmi kellékei :
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület, nevét, székhelyét, címét, az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat, a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást. Tartalmazza, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.
A közgyűlési meghívót a tag által megadott e-mail címre kell megküldeni, amelyik tag e-mail címmel nem rendelkezik , vagy e-mail címe hibajelentést küld annak sima levélben postai úton kell megküldeni .E-mail cím, vagy lakcím változást a tag köteles haladéktalanul bejelenteni.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
D) Napirend tartalmi kellékei:
A közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása az Elnökség feladata.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ennek a közgyűlés előtti legalább öt nappal kell az Egyesület elnökéhez érkeznie . Napirendi tárgyra javaslatot az elnök felhívását követően a közgyűlési meghívó szétküldését megelőzően a felhívást követő 8 napon belül tehet a tag. Elfogadásáról, vagy elutasításáról az elnökség dönt.
E) A napirend kiegészítésének feltételei:
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak vehetnek részt. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
F) A Közgyűlés lebonyolítása
A közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, a szavazatszámlálók, mandátumvizsgálók, jegyzőkönyv vezető, hitelesítők
Megválasztásuk szabályai: A közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel választja a felsorolt tisztségviselőket. A szavazatszámláló /mandátumvizsgáló bizottság elnökből és két tagból áll. Jegyzőkönyv hitelesítésre 2 főt kell választani.
A Közgyűlés rendjéért és a napirendi pontok betartásáért a levezető elnök felelős.
A levezető elnök általában az egyesület elnöke, kivéve, ha akadályoztatva van, vagy a közgyűlés nem választja meg levezető elnöknek. Amennyiben nem az elnök a levezető elnök, bárki lehet akit a közgyűlés megszavaz.
G) Határozatképesség és a szavazás szabályai
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.(Ptk 3.19.§ (3)
A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.
A Közgyűlés ülése akkor határozatképes , ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Személyi kérdésekben történő eredménytelen szavazás esetén második fordulót kell tartani, de több jelölt esetén a második fordulóban új személy nem jelölhető. Ismételten eredménytelen szavazás esetén-egy jelöltnek sincs meg az egyszerű többsége- a közgyűlést legfeljebb három hónap időtartamra el kell napolni, a következő közgyűlésig a korábban megválasztott tisztségviselő mandátuma fennáll. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés más kérdésekben is az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére.
Fegyelmi eljárásban a határozathozatal nyílt szavazással egyszerű többséggel történik.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen a szavazás szabályai úgy módosulnak , hogy a megjelentek szavazatának több, mint fele szükséges a határozat megszavazásához, kivéve azokban az esetekben, ahol jelen alapszabály ennél magasabb szavazati arányt követel meg. A szavazás általában nyílt, kivéve ahol jelen alapszabály titkos szavazást ír elő.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. Amennyiben ugyanarra a napra, de későbbi időpontra tűzik ki az új közgyűlést, ezt a meghívóban közölni kell. Más időpontra kitűzött közgyűlésről a tagokat írásban értesíteni kell.
H) Jegyzőkönyvvezetés szabályai
A jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott jegyzőkönyv vezető vezeti a közgyűlésen kézírással, vagy bármely írógépen, számítógépen stb. . Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet. A jegyzőkönyv minden oldalát a jegyzőkönyv vezető a két közgyűlés által választott jegyzőkönyv- hitelesítő, az elnök és a levezető elnök szignálja, az utolsó oldalt a felsoroltak aláírják. Minden oldalon két tanú az aláírások valódiságát hitelesíti. A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot,az Egyesület iratai között kell megőrizni.
Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.
I) Határozatok kihirdetésének szabályai
A Közgyűlés, döntéseit az egyesület , az e-mail címmel rendelkező tagoknak e-mailon, más tagoknak sima levélben küldi meg.
J) Szavazati jog gyakorlásának feltételei
A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a G.pontban meghatározott korlátozásokat kivéve . Szavazati jogát személyesen gyakorolja. Közgyűlésen elhangzó hozzászólások időtartama a levezető elnök által korlátozható.
A Közgyűlésen bármely tag kérdést intézhet bármely tisztségviselőhöz, aki arra köteles lehetőleg azonnal válaszolni. Amennyiben az azonnali válasz nem lehetséges, úgy a kérdezett köteles 30 napon belül írásban válaszolni a kérdezőnek.
K) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása módosítása; vezető tisztségviselők beszámolójának elfogadása.
b) döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról. MKSZ-ből kiválás, MKSZ közgyűlésre küldöttek megválasztása
c) döntés az Elnökség három tagjának (Elnök,Elnökhelyettes, Elnökségi tag) és a Felügyelő Bizottság három tagjának (Elnök, két tag) megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással egyszerű szótöbbséggel 4 évre.
d) az éves költségvetés elfogadása; az éves tagdíj meghatározása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása:
e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásáról , ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadásáról
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) a választott könyvelő elfogadása , visszahívása és díjazásának jóváhagyása.
i) a végelszámoló kijelölése.
j)Az „A)b/3” pontban leírtak okán összehívott közgyűlés esetén a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
k) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni:
l) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét, elfogadja a rendezvények időpontját.
m)elbírálja az elsőfokú fegyelmi bizottság fegyelmi határozata ellen benyújtott fellebbezést, továbbá dönt a jelen alapszabály szerint más szerv által meghozott, de közgyűléshez fellebbezhető más ügyekben . Elbírálja az összeférhetetlenségi ügyeket .
n)tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat:
o) Az egyesület nemzetközi civil szervezetbe való belépésének az elhatározása
p) döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal és mindazon ügyekben, amely nem tartozik más szerv vagy személy- kizárólagos hatáskörébe.
A tisztségviselők visszahívásának akkor van helye, ha a tisztségviselő magatartása vagy tevékenysége súlyosan sérti az Egyesület céljainak megvalósítását, tisztségéből adódó feladatainak tartósan, vagy ismétlődően nem tesz eleget. A közgyűlés az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat. Kötelező az Elnökségi tag visszahívása, ha vonatkozásában összeférhetetlenségi ok merült fel, és azt felhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem számolja fel. A visszahívás a közgyűlés kizárólagos hatásköre, a visszahívást kimondó határozat ellen az érintett 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az Elnökségi tag visszahívásával egyidejűleg a közgyűlés új elnökségi tag választását is napirendre tűzi.
11.§ AZ ELNÖKSÉG
Az egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés , vagy más szerv hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló testület Elnökség jogosult.
A vezető tisztségviselők ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
Az egyesület ügyvezetését a közgyűlés által négy évre titkos szavazással egyszerű többséggel az egyesület tagjaiból választott Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el , díjazás nélkül, de ebbéli tevékenységükkel kapcsolatos indokolt költségeiket az Egyesület megtérítheti.
Az elnökség az Elnökből, az Elnökhelyettesből és az Elnökségi tagból áll. Az Elnökség elnöke a közgyűlés által az egyesület elnökének választott személy. Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít, amit a közgyűlés fogad el.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Elnökség működése
Az Elnökség köteles egymással rendszeres kapcsolatot tartani és a szükséghez képest akkor ülésezik, ha az ügy tárgya határozat hozatalt igényel. Az elnökségi ülés összehívása felöl az elnök dönt.
Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. A rendes elnökségi ülésre a meghívót két héttel korábban küldi ki , de szükség esetén rendkívüli elnökségi ülést is összehívhat az Elnök, ez esetben a meghívási időköz 3 napra lerövidíthető.
Az Elnökséget az Elnök köteles összehívni, ha azt a másik két 2 elnökségi tag írásban az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.
Az összehíváskor a közgyűlés összehívásának szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Elnökség előbb telefonon, e-mailon , vagy személyesen egyezteti az ülés helyét, időpontját és napirendjét, majd az Elnök a meghívót e-mailon küldi ki a tagoknak, levélben csak akkor, ha a tag jelzi, hogy e-mailja meghibásodott.
A meghívónak tartalmaznia kell: a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (d) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (e) az ülést az elnökség az egyesület székhelyén, vagy más arra alkalmas helyen tartja.
Az ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Ha az Elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A Elnökség ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon kívül az Elnök által meghívott tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
Az elnökség ülésein jegyzőkönyvet vezet, melyet valamennyi tag minden oldalon leszignál , utolsó oldalán aláír és két tanú az aláírásokat hitelesíti. A jegyzőkönyvet-ha nincs jelen jegyzőkönyv vezetésre alkalmas személy- az Elnökség tagjai közül választott jegyzőkönyv vezető vezeti kézírással, vagy bármely írógépen, számítógépen stb. . Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet, amit az írásba foglalásig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , az Egyesület iratai között kell megőrizni.
Az Elnökség döntéseit , a döntés időpontját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel.
Az Elnökség akkor határozatképes , ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A z elnökség határozatait –kivéve, ha jogszabály, illetve alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő - a jelenlévő tagok szótöbbségével, általában nyílt szavazással hozza, de a többség titkos szavazást kérhet, vagy az elnök titkos szavazást rendelhet el. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
Az elnökségi tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, minden elnökségi tagnak egy szavazata van.
Határozatképtelenség miatt megismételt Elnökségi ülésen a határozatképesség szabályai változatlanok. A megismételt Elnökségi ülést öt napon belülre kell összehívni.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az Elnökség hatásköre
a) az egyesület közgyűlések közötti irányítása napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; rendezvények szervezése, tenyésztés szervezése, előadások, tanfolyamok szervezése, gazdálkodás az egyesület vagyonával , közgyűlési határozatok végrehajtásáról való gondoskodás
b) Az alapszabály módosítások kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, egyéb szabályzatok megállapítása, módosítása
c) Tagdíjon kívül .) az egyéb díjak megállapítása Egyéni elbírálás alapján meghatározott időre tagdíj illetve szolgáltatásmentesség adása
d) az Elnök rendszeres beszámoltatása ,a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
e) az éves költségvetés megállapítása elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; tagdíj éves mértékének közgyűlés elé terjesztése.
f) a tagság nyilvántartása;
g) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
h) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
i) a közgyűlés összehívásának előkészítése ,
j) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
k) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek , nyilvántartásainak vezetése;
m) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
n) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
o) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
o.a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
o.b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
o.c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
p. Az elnökséget az elnök saját tevékenységéről tájékoztatja.
r) Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között hírlevelekben tájékoztatja az Egyesület tagjait.
s) Az elnökség három tagja, látja el az elsőfokú fegyelmi –összeférhetetlenségi bizottság feladatköreit. Elnökségi tag érintettsége , vagy akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság tagjai a határozatképességhez szükséges létszámban a fegyelmi bizottságba behívhatók.
t) Az elnökség egyes feladatok ellátására állandó és ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre.
u.) azok a kérdések; amelyeket jelen alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
a) a megbízás időtartamának lejártával
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
g) egyesületi tagság megszűnése esetén
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
A lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel, az elnök más elnökségi taggal.
Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az Elnökség felelőssége:
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben
Az Egyesület tisztségviselői
Elnök
Az Egyesület elnökét négy éves időtartamra titkos szavazással egyszerű többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható.
Az elnök feladatai:
a) A jogi személy törvényes képviselete
Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja, szerződést önállóan köt az egyesület nevében.
Az elnök köteles az egyesület jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
Az elnök , mint az egyesület nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
b)A Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása levezetése
c)Az Egyesület működésének irányítása,
d)Az elnök a bankszámla felett és az utalványozás terén is önállóan rendelkezik.
e) tagfelvételi kérdésekben dönt , vezeti gondozza a tagnyilvántartást
f) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén.
g) ellátja a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos jelen alapszabály által ráruházott feladatokat.
h / Az Egyesületen belül az Elnök utasítási joggal rendelkezik, de hatáskört nem vonhat el.
i / Kezdeményező, javaslattételi joga van bármely szerv vonatkozásában, fegyelmi eljárást rendelhet el.
j/ Az Elnök gyakorolja a felügyeleti jogot az Egyesület online felületei vonatkozásában.
k / Az Elnök gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról, koordinálja az Elnökség munkáját.
l) Az MKSZ más tagszervezetében elnök, elnökhelyettes tisztséget nem viselhet. Az MKSz tevékenységében annak alapszabálya szerint vesz részt.
m / Az Elnök jár el minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály vagy szabályzat nem utal más személy vagy szerv kizárólagos hatáskörébe
Elnöki tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell. Ugyanez vonatkozik az egyesület más vezető tisztségviselőire is.
Jelen alapszabály elfogadásakor a bejegyzett elnök neve: Dr.Pozsonyi Anikó
Elnökhelyettes:
Az Egyesület elnökhelyettesét négy éves időtartamra titkos szavazással egyszerű többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható. Az elnök halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a következő közgyűlésig ellátja az elnök feladatait, továbbá a jelen alapszabályban leírt tárgykörökben helyettesíti az elnököt. Egyéni esetben az elnököt annak feljogosítása alapján az elnök által meghatározott körben helyettesíti. Elnökhelyettesi tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell
Elnökségi tag : Az Egyesület elnökségi tagját négy éves időtartamra titkos szavazással egyszerű többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható. Feladatköre jelen alapszabály hatályba lépésekor : a kapcsolattartás a könyvelőcéggel, a könyvelési anyag előkészítése, az OTK könyvelési , kiállítási , tenyészszemle anyagának raktározása, melyet csak az elnök hozzájárulásával, vagy utasítására adhat ki harmadik személyeknek. A raktározott anyagról leltár vezetése. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörű helyettesítése az elnök írásbeli meghatalmazása alapján. Az elnök utasítására egyéb feladatok ellátása a klub törvényes és alapszabályszerű működése érdekében. Elnökségi tag tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell .
Újabb feladatköröket jelen alapszabály mellékleteként kell közzétenni.
12.§ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
PTK 3:26. 3:27. 3:28. 3:82
Az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökét és két tagját négy éves időtartamra titkos szavazással egyszerű többséggel a Közgyűlés választja, tevékenységével a közgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. Korlátlanul újraválasztható. Tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de a tagok indokolt költségeit téríteni kell
[A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]
(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
(3) felkérésre az elnökségi tag(ok) akadályoztatása, vagy érintettsége esetén a Fegyelmi Bizottságba behívhatók.
[A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]
(1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.(Összeférhetetlenség)
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
[A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
[A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
13.§ AZ EGYESÜLET FAJTATAGOZATAI
Az egyesülethez tartozó fajták, fajtacsoportok, fajtán belüli típusok, változatok fajtatagozatokat hozhatnak létre. A tagozatok szakmai tevékenységet látnak el, szakmai jellegű ajánlásokat tehetnek a elnökség felé. A tagozatot saját elhatározásból a fajtát, fajtacsoportot, változatot, típust tartó, tenyésztő tagok hozzák létre. A tagozattitkárt és helyettesét a tagozat választja négy évre titkos szavazással egyszerű szótöbbséggel , úgyszintén a tagozat hívja vissza őket a választással azonos módon.
A tagozat létrejöttét, megszűnését , a tagozattitkár és helyettes személyét az elnöknek kell bejelenteni, aki azt nyilvántartásba veszi, illetve megszűnésekor törli a nyilvántartásból.
14.§
Az Elnökség az Egyesület tagjai , részére köteles az egyesületre jogi vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az Elnökség megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
15.§
Az Egyesület vagyoni eszközei:
Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik.
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) az Egyesület rendezvényeinek, szolgáltatásainak bevételei
c) támogatások ,
Az Egyesület tagjai évenkénti tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg.
16.§.
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználására
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
. Az egyesület nonprofit szervezet . Az egyesület vállalkozási tevékenységet, csak céljainak megvalósulása érdekében végezhet. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel és azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves pénzügyi terv alapján működik. Az Egyesület éves pénzügyi tervét és a beszámolót a közgyűlés az Elnökség előterjesztése alapján hagyja jóvá. Minden tag a közgyűlésen az Egyesület vezető tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
Az Egyesület jelen alapszabálya akként rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyonát a állatvédelmi célú közhasznú szervezet részére juttatja.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint alakul.
Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.
17.§
(1) Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A jogutód nélküli megszűnés okai
a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A Cvtv. 11. (5) szerint A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja
a) az egyesület megszűnését, ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
b) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken (10 fő) , feltéve, hogy az a) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről,
18.§
2011. évi CLXXV. Törvény a z egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 11.§ (1)szerint az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörrel rendelkezik az egyesület felett.
Az egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet az egyesületet nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat az Egyesület gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
11. § (2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet
a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
b)működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b)a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.
(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.
19.§
Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak
Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok vagy az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset
(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.
(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
A határozat hatályon kívül helyezése]
(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy az alapszabályba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.
(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.
(3) Ha a jogszabálysértés vagy az alapszabályba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.
E szabályzat rendezi a tag jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;
I. fejezet
Általános rendelkezések
1.§.
A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja
(1) A fegyelmi vétséget elkövető tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.
(2) Az OTK tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.
2.§.
A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya
(1) A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a OTK tagjaira terjed ki.
3.§.
A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak
(1) A fegyelmi eljárást a OTK Elnöke rendeli el, ellene az Elnökhelyettes rendeli el.
Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések
4.§.
FEGYELMI VÉTSÉGEK,
a)
Tag nem vehet részt az MKSZ, és tagszervezetei, továbbá az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet vagy személy elleni rosszhiszemű tevékenységben. Tag az egyesület elnökéhez köteles fordulni a konfliktushelyzet megoldása érdekében.
b)
Tagok kötelesek egymással kulturáltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.
c)
Tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
d)
Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként nézőként.
e)
Tilos származási lappal ,vagy bármely irattal visszaélni.
f)
Köteles kutyáit kulturáltan tartani.
g)
Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem a tulajdonos rendelésére szállítja.
h)
Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.
i)
Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát. Nem okozhat szándékosan felesleges költséget.
j)
Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.(Ptk 3.66 (2)
k)
Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a kutyát nem a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek megfelelő módon tartani, tenyészteni. Tilos az állatot akár az Átvt. akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni.
l)
Tag nem tanúsíthat alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást
m)
Tag köteles betartani a kutya vásárlás, csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit
n)
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása a Ptk 3:70 alapján kizáró ok
A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.
5.§.
Fegyelmi büntetések
A fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli figyelmeztetés
b) az OTK-ban ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás
c ) eltiltás az OTK által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, klubnap, stb./való részvételtől.
d) eltiltás az OTK által nyújtott kedvezményektől
e) az OTK-ból való kizárás
Az első bekezdés b.), c.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. Az e ) pontban meghatározott, kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.
f) az eljárás alá vonttól a jogerős elmarasztaló határozat esetén az okozott indokolt költségek megtérítése követelhető. (Pl. terembérlet, fegyelmi bizottsági tagok útiköltsége stb. )
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az OTK Elnöke (ellene Elnökhelyettes ) , az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen. Az egyesület elnöke tagsági jogai felfüggesztésének csak a 26.§-ban leírtak esetén van helye.
Az OTK fegyelmi szervei
6.§.
Az OTK fegyelmi szervei a következők:
a) Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság-
b) közgyűlés, mint másodfokú Fegyelmi Bizottság
7.§.
Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság
(1)A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság 3 fős tanácsban jár el. A tanács tagjai az Elnök, (ha ő az érintett akkor az elnökhelyettes) és két tag. Amennyiben elnökségi tag érintett akkor annyi Felügyelő Bizottsági tagot kell behívni , hogy a három fő meglegyen. Határozata többségi szavazással jön létre.
(2)Ha az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottságnak nincs jogi végzettségű tagja jogi szakértő részvétele az első fokú eljárás során kötelező. A jogi szakértőt az OTK elnöke (ellene Elnökhelyettes ) kéri fel.
8.§.
A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság jogosult az OTK tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására.
9 §.
Közgyűlés
A z Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság- határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása az OTK közgyűlése , mint másodfokú fegyelmi bizottság jogosult
Fegyelmi eljárás
10. §.
Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi eljárásának szabályai
A fegyelmi eljárást az OTK Elnöke-ha ő az érintett akkor, Elnökhelyettes - írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet az OTK bármely tagja .
11. §.
A fegyelmi eljárást -mint első, mint másodfokon- fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági/bírósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági/bírósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.
A fegyelmi tárgyalás
12. §.
(1) Az ügyben eljáró Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítést legalább 15 nappal a tárgyalás előtt ki kell küldeni. Minden a Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratot igazolható módon kell kézbesíteni.
(2) Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság Elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság Elnöke számbaveszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.
(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.
(4) Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni. Át nem vett küldemény esetén a második kézbesítést követően az irat kézbesítettnek minősül. Amennyiben van e-mail címe az eljárás alá vontnak, vagy képviselőjének a küldeményt e-mailon is meg kell küldeni, amennyiben az első küldeményt nem veszi át.
13. §.
(1)A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.
(2) Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.
(3)A fegyelmi tárgyalást a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke-aki az Elnök, vagy érintettsége esetén az Elnökhelyettes- vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.
(4)A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.
A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke által megbízott eljáró tanács tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.
(5) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.
14. §.
Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát. A jegyzőkönyv része a jelenléti ív is.
A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.
Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A jegyzőkönyv egy példányát a határozattal együtt a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.
15. §.
Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni, amit túl lehet lépni, ha a bizonyítási eljárás ezt indokolja.
A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.
16. §.
Az eljárást meg kell szüntetni:
„fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,
„bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,
„elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.
A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.
17. §.
(1)Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.
(2)A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának elnöke és tagjai írják alá.
(3)Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.
18. §.
(1)A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.
a.) A bevezető rész tartalmazza az ügy számát, a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.
b.) A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.
c.) Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.
(2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.
19. §.
Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet, ha szükséges az eljárást felfüggesztheti.
20. §.
A fellebbezési eljárás szabályai
(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (közgyűlés)
(2) A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.
21. §.
(1)A fellebbezést Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottsághoz kell írásban benyújtani, arra a címre, amit a fegyelmi határozat rendelkező része tartalmaz.
(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv elnöke az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez az OTK közgyűléséhez , felterjeszteni.
22. §.
(1)Ha az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani.
23 §.
A Közgyűlés , mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő hat hónapon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat. Az adminisztrációt az egyesület elnöke(Elnökhelyettese) végzi, a másodfokú döntésben azonban nem vesznek részt az Elnökség tagjai, illetve az(ok) a Felügyelő Bizottsági tagok, akik az elsőfokú döntésben részt vettek.
24. §.
(1)A Közgyűlés , mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.
(2)Ha a fellebbezést a Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat helyben hagyása mellett – elutasítja.
(3)Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.
(4)A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.
(5)Amennyiben a közgyűlésnek, mint másodfokú fegyelmi szervnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni levezető elnökként. Miután a döntésben nem vesz részt azonos lehet az elsőfokon eljárt jogi szakértővel.
25. §
A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi bizottság által másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt törvényszéki eljárást lehet kezdeményezni.
26.§
A bíróság által bejegyzett törvényes képviselő tagsági joga csak abban az esetben függeszthető fel, ha bűnvádi eljárást indítanak ellene, vagy, ha az eljárás lefolytatását akadályozza az együttműködést megtagadja. Tagsági jogát az elnökhelyettes függesztheti fel. A jogerős határozatig egyéb esetben elnöki teendőit elláthatja, ha kárt okoz a Ptk 3:24. § szerint felelősséggel tartozik.
Elévülés
27. §.
A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától, 2 év már eltelt.
Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben hatósági illetve bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor kezdődik.
Az elévülés a származási lap hitelességével való visszaélés esetén felfedezésekor kezdődik.
Vegyes rendelkezések
28. §.
Akit kizártak az OTK-ból , csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.
29. §.
Hatályba léptető rendelkezések
A fegyelmi szabályok az Alapszabály kihirdetésével egyidejűleg lépnek hatályba.
Az alapszabály 2016.11. 26-án egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Dr.Pozsonyi Anikó elnök
Segítsen, hogy az önök igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt.
google analytics adatvédelem